Hajlamosak vagyunk a kémény kérdését lazán kezelni. Folytonégõ kandallók esetében azonban ez alapvetõ kérdés, ami az üzemeltetés során nagymértékben ki fog hatni a használat milyenségére, a készülékünk állagmegóvására, a fûtés hatékonyságára, annak komfortjára, takarékosságára, de többet mondok: családunk, vagyonunk biztonságára.

Sajnos ez ügyben magunkra vagyunk hagyva, kevés olyan fórumot ismerek, ahol szakszerû segítséget kapnánk, elõremutatót, megoldásra törekvõt, nem "most ennek mindenképpen eladok valamit"-stílusút. Azt is tudjuk, hogy a Kéményseprõkre is sok esetben nehéz lenne építeni (ezt, gondolom, nem kell részleteznem).

Ezt a kérdést pedig nem lehet találgatások, okoskodások, szomszéd bácsik, netes oldalak, barátok, ismerõsök elbeszélései alapján kezelni, annak rossz vége lehet.

Sajnos a mai napig sokan azt gondolják, a kémény egy csõ, amin kimegy a füst. Ez óriási tévedés. Lássuk, mitõl is mûködik egy kémény:

• Megfelelõ hosszúság. Talán ezt tudjuk a legtöbben. Minél magasabb a kémény, annál nagyobb benne a huzat, mondhatnánk a legszemléletesebben.


• Megfelelõ keresztmetszet. Ezt már hajlamosak vagyunk lazábban kezelni. Kevesen tudják, de a kicsi kéménymagasság kompenzálható (valamilyen szinten) a keresztmetszet növelésével. A kis keresztmetszetet viszont ne is próbáljuk magasság növeléssel áthidalni, nem fog összejönni. Mint ahogy az sem lesz megoldás, hogy két egymás mellett futó kis kéménybe kötünk be egy nagy füstcsövû készüléket. A MSZ egyértelmûen kimondja, a füstjáratban keresztmetszet csökkenés nem lehetséges. Sajnos nem mondja ki hasonlóan egyértelmûen, hogy keresztmetszet növekedés sem szerencsés, ha van. A folytonégõ kandallók sajátossága, hogy nagyon kényesek a túl magas kéményhuzatra. Minden készüléknek árt a 20Pa-t jóval meghaladó huzat, de a folytonégõknek pont az égésminõségét rontja le, amiért érdemes volt rájuk ennyi pénzt kiadni.
  Moderator - kandallosok.hu


• Megfelelõ szigetelés. A csõ és a kémény között talán a legnagyobb különbség a szigetelés. A kémény huzata nagyon nagymértékben függ a benne áramló és a kémény körül lévõ levegõ hõmérsékletének különbségétõl. Minél melegebb a füst a kéményben, annál nagyobb lesz a benne lévõ huzat értéke. Talán ebbõl érhetõ, miért harcolunk foggal-körömmel a mindenféle fórumon fellelhetõ, csodaszerként emlegetett „hulladékhõ hasznosító” berendezés ellen. Ezekkel nem lenne semmi gond, ha méretezve lennének, és forgalmazóik lelkiismeretesen megnéznék, hova, milyen készülékhez mit adnak el.. Mekkora füstgázhõmérsékletbõl mennyit vonnak el, és mekkora lesz a kéménybe belépõ füstgáz hõmérséklete. Ilyen számítást 1000-bõl talán 1 helyen találni. Na, ott érdemes vásárolni, tanácsot kérni. Ott nem egy darab terméket adnak el, ott nem forgalmazóval állunk szembe, hanem Kereskedõvel, aki tudja mit árul, aki felelõsséget vállal az általa értékesített termékért. Vizsgáljuk egy picit tovább a kérdést, és nézzük meg, valóban, és teljes egészében hulladék-e a kéménybe belépõ meleg. Mint tudjuk, a kandallók többsége gravitációsan mûködik, azaz az égéshez szükséges levegõt a kémény huzata juttatja be az égéstérbe, majd a füstgáz is hasonló módon távozik. Az elõbb tisztáztuk, hogy minél nagyobb a kéményben lévõ hõmérséklet, annál magasabb a huzat értéke. Tehát ha csökken a hõmérséklet, csökkenni fog a huzat mértéke is. Egy rosszul kiválasztott, méretezetlen hõdob olyan szintû hõmérsékletcsökkenést hozhat létre, hogy ebbõl komoly áramlási problémák léphetnek fel. Gondoljuk végig: a fentiek alapján vajon a kandallóból kilépõ meleg füst hõtartalma valóban hulladék? Kéményünk mûködtetéséhez valóban nincs szükségünk hõre? Ugye a válasz egyértelmû: dehogyis megy kárba a kilépõ meleg nagy hányada. Éppen ez a meleg hivatott mûködtetni „füstelszívónkat”, mint az elektromos áram a konyhai elszívónkat. Jegyezzük meg: a gravitációsan mûködõ szilárdtüzelésû berendezések hatásfoka azért nem nagyon növelhetõ tovább gazdaságosan, mert a jelenlegi 80% feletti hatásfokok már éppen csak biztosítani tudják a kémény üzemi hõmérsékleten tartását. Ha egy ilyen kandalló mögé méretezés nélkül hõdobokat kötözgetünk, tönkretesszük kéményünket, kandallónkat is. Sajnos elmondható azonban az is, hogy napjainkban a beüzemelt kandallók kb. 10%- a modern, szabályozható égésû, magas hatásfokú készülék. Ami nem ilyen, ott a hõhasznosítók valóban hasznosak lehetnek. (csak mellékesen jegyzem meg, hogy egy alacsony hatásfokú készülék ára az utólagos (és még mindig méretezetlen) hõhasznosítóval már nem is biztos, hogy kevesebb, mint egy gyárilag minõségi kandallóé, felesleges hõhasznosító nélkül.


• Megfelelõ tüzelõanyag. Na, ez az, amit a legtöbben nem vesznek figyelembe. Vegyük végre tudomásul, hogy frissen vágott fával nem csak gazdaságosan, kényelmesen, de biztonságosan sem tudunk tüzelni. Ami biztos: folytonégésre ne is számítsunk. Jó, de akkor miben reménykedhetek, ha nem veszem meg két évre elõre a tüzifát? Füstölésre, kormolásra, drága, alacsony hatásfokú, kényelmetlen tüzelésre. Ja, és potenciális életveszélyre, a ránk leselkedõ kéménytûz veszélye miatt. Errõl persze indult vita az Üzenõfalon. Lehet hinni benne, lehet kételkedni, de a veszély fennáll.

Lássunk egy pár fotót egy olyan kerámia csöves kéményrõl, ahol több hiba is felismerhetõ. A 160 mm belsõ átmérõjû samott csöves kémény így néz ki 2 végigfûtött tél után. A beépített kandalló egy Supra Orea, 150 mm-es füstcsõvel. A fûtés jellege: kiegészítõ.



A Tulajdonos azzal keresett fel bennünket, hogy a két évig hibátlanul mûködõ kandallóba nem tudnak begyújtani, mert dõl a füst belõle. Miután a kandallót átnéztük, kiderült: a fûtés bizony 5-6 hónapja kivágott fával történt. Megmértük a tavalyi maradék tüzelõ nedvesség tartalmát (2010. augusztusi vágás, 2011. áprilisától a fatárolóban volt, szárazon, a lakásban. A mérés idõpontja 2011. november eleje, tehát a fa 15 hónapja lett kivágva) Az eredmény sokkoló: 32% nedvesség a fában!!! Ennek nyomai egyértelmûen látszottak a készüléken. De miután a lángterelõt letisztítottuk, a berendezés még mindig nem mûködött tökéletesen. Ezek után következett a kémény, amelynek állapota minket is meglepett.

A 16 centiméter átmérõjû nyílás leszûkült két apró "lukacskára", amelyeket piros körrel jelöltünk. Ennyi helye lenne a füstnek a távozásra. Kétségtelen: ez nem fog összejönni neki.

A másik, ami komoly gondra utal: nézzék a lerakódott fényes kátrányréteget a kémény falán! Ez egyértelmûen alacsony kilépõ füstgáz hõmérsékletre utal. Ami nem meglepõ, hiszen nedves fával tüzeltek két évig! Képzeljék el, ha ez után a készülék után még egy hõdobot is kötünk, akkor vajon most hogy nézne ki a kéményünk ha az már most is potenciális kéménytûz-bölcsõ lehet, veszélyeztetve ez által Családunk életét, vagyoni biztonságunkat.

A következõ riasztó jel kéményépítési problémákra utal. Ha megnézik a képeket, egyértelmûen látszik két "vállszerûen" körbefutó lerakódásréteg a kéményen, egymástól kb. fél méterre. Itt bizony hõhíd alakult ki, azaz ezeken a helyeken hidegebb a kémény fala, mint egyebütt. Ettõl a lerakódás, ami a visszafüstölést is okozza. Ez a kémény jelenleg potenciális életveszélyt jelent a házban lakókra. Mindezt két átfûtött tél után, egy drága kéményrendszerrõl kell, hogy elmondjuk!

Persze, a kémény eltömõdése megszüntethetõ, a kátrány eltávolítása már nehezebb, de végsõ megoldást a tetõn kívüli rész lebontása és megfelelõ szigeteléssel történõ újraépítése lenne. Ez is csak akkor, ha ezek után valóban a megfelelõ tüzelõvel lenne használva a kandalló.

Mi is vezetett ide? Elsõsorban a nedves tüzelõ, másodsorban a nem teljesen szakszerû kémény kivitelezés, harmadsorban pedig az elmaradt kéményseprõ ellenõrzések.

Kérem Önöket, kezeljük helyén a dolgokat! A saját érdekünk, hiszen látjuk: két év alatt a jó kandalló, a jó kéményrendszer ellenére életveszélyes állapot alakult ki! Nem elég a drága dolgokat megvenni, szakemberrel összerakatni, a használat milyenségére is oda kell figyelni! Ezt más nem teheti meg helyettünk!